Ahogy pénteken, úgy szombatra virradóra sem lett melegebb. De legalább már a szél nem fújt amikor kimásztam a sátorból. Ezúttal baromi korán, valamikor reggel fél 6, 6 körül ébredtem magamtól, de Bandibácsit ezúttal sem tudtam megelőzni. Már a padon gyönyörködött a látványban, ahogy az ébredező nap gyengécske sugarai füstölve szárítják fel a hajnali párát sátorunk tetejéről.
Legnagyobb meglepetésemre Zoli nemsokára csatlakozott a padon duónkhoz, majd konstatáltuk, hogy rajtunk kívül nincs egyetlen akkora állat sem, aki ilyen korán kelne. Teljesen kussban volt az egész kemping, a távolban még az autók zaját sem lehetett hallani a Gardena hágó irányából, mert alig lézengett néhány példány belőlük. Pásztáztuk az eget és a ...

Délután kettő körül amikor bevágódtunk az autóba közvetlen a tekerés után még szakadt a víz rólunk, majd Meranon és Bolzanon keresztül a gyorsforgalmi úton "élveztük" a katlanszerű völgyben a pusztulat hőséget.
Dél-Tirol székhelyét követően ÉK-i irányba kormányzott sofőrünk Zoli egészen Ponte Gardenaig, ahol bevetettük magunkat a hegyek közé. A főút mellett kalandos vonalvezetésű bringautat szúrtunk ki, meséltem Bandibácsinak, ha emlékszik rá Velekei Balázs kolléga itt már forgatott filmet, sőt valamelyik pihenőhelyen vert egyszer táborhelyet egy pihenőponton.

...

Közel 1,5 éve nem ragadtam billentyűzetet, hogy bejegyzést körmöljek, de a svájci szívásunk emlékei azóta se lettek halványabbak egy cseppet sem. A kempingbe való bemenekülés után a ruháinkat alig voltunk képesek megszárítani a párás levegőben a tusoló helyiségében. Ahol lehetett mindenhol a cuccaink lógtak a fogason, kis széken, radiátoron, amely nyár lévén persze nem üzemelt. Eredeti tervünket ezen a napon engedtük el, pedig mennyi minden várt volna ránk... szomorúan ugyan, de bele kellett törődnünk, hogy utazásunk hátralévő részét az időjárás kegyetlenül el fogja mosni. Röviden: beszoptuk.

...

Megrészegülve a Gaviás élményektől indultunk el a harmadik napunkon Tirano felé. Az előző este játszották az EB-döntőt, de mivel sem a portugál sem a francia csapat nem a szívem csücske nem tolakodtam közelebb az étteremben a TV környékére. Zoli nézte a meccset, de a hosszabbítás előtt lekoccolt. Kérdeztem, hogy vége ki nyert? A válasz az volt: "Ááá faszt, szar meccs". Konstatáltam, hogy semmiről se maradtam le.

...

Alaposan sikerült kipihenni magamat az előző bejegyzésben leírtak után. Nem vittük túlzásba a koránkelést,
valahol fél nyolc tájban szólalt meg a telefon ébresztője, de Bandibácsi korábban felébredt az álomszuszékoknál és már tolta magába a finom bringás reggelit. Némi csipa törölgetés és a reggeli rutint elvégezve csatlakoztunk túrapartnerünkhöz. Kényelmes tempóban tettük mindezt, mert nem kellett összecuccolni, hiszen ezen a szép vasárnapi napon helyben terveztük a kerekezést.

...

Kérdezhetné a kedves olvasó, hogy az mi a fittyfene?
A kérdés jogos, máris elmagyarázom.
Létezik Magyarországon (is) egy teljesítmény túrázó mozgalom , amely arra hivatott, hogy szervezett keretek között, de szinte teljesen önköltséges módon, csokorba gyűjtse a kihívásra vágyó kerekeseket, azok pedig különböző körülmények között bizonyíthatják elhivatottságukat.

...